Kowloon Walled City
Baranyai Levente egy Kowloon Walled City-ről készült légifelvétel alapján festette meg Az anarchia városa című képét. A képre kattintás után megnyíló albumban látható fotók a festmény elkészülésének néhány fázisát és részleteit örökítik meg. Az itt olvasható cikk ennek a hong kongi városnak a történetét mutatja be, mely a világ legsűrűbben lakott, bármiféle építész részvétele nélkül felépített területei közé tartozott évtizedekig.
AZ ANARCHIA VÁROSA
„A hong kongi Kowloon Walled City a világ legsűrűbben lakott, bármiféle építész részvétele nélkül felépített területei közé tartozott évtizedekig. A fallal körülzárt várostörténete az első ezredforduló környékére, a Song-dinasztia idejére vezethető vissza, amikor katonai őrposztot hoztak létre a területen. A 19. században apró erődöt hoztak létre itt, amely akkor tett szert stratégiai jelentőségre, amikor Hong Kongszomszédos szigetét 1842-ben Nagy-Britanniához csatolták. Kína ezt követően fallal vette körbe a több száz katonát befogadó erődöt. Bár 1899-ben a brit birodalom a környező földek bérleti jogát is megszerezte 99 évre , a fallal körülvett erőd kínai territórium maradt. A britek azonban ezt nem nézték jó szemmel, és egyszerűen elfoglalták. Ebből ered Kowloon sajátos státusza, bár az erőd gyakorlatilag a brit Hong Kong része volt, jogilag mindig is Kínához tartozott. Az erőd nagy részét 1940-re a városvezetés lebontotta, a falakat pedig a háború alatt a japánmegszállók hordták el a közeli reptér bővítéséhez. A háború végeztével Kína újra sajátjának nyilvánította a területet, amelyen körülbelül kétezer menekült húzta meg magát. A britek nem szigetelték el a városrészt, de nem is törődtek vele. Az elkövetkező években Kowloon Walled City elképesztő mértékben beépült. A szűkös, olykor egy-másfél méter széles utcahálózatot megtartották és az apró házak helyén 10-15 emeletes tornyokat emeltek. A város évtizedeken keresztül virágzott, több tízezer lakossal, akik labirintusszerű folyosókat építettek az utcai szint fölé, amelyet szeméttel töltöttek meg. Az épületek annyira magasak lettek, hogy a napfény nem érte el az alsó szinteket, és az egész várost fénycsövekkel kellett megvilágítani. A 70-es években már közel 40 ezer ember élt
a fallal körülvett városban. A város a bordélyházak, a kaszinók, és a kokainterjesztők mekkájává vált, ezért is hívták Bűnös városnak. Kowloon Walled City a prostitúció és a bűnözés melegágyává, a kínai alvilági bandák, a triádok birtokává vált. A hatvanas években a világ egyik legnagyobb ópiumlaboratóriumaként tartották számon. 1993-ban a Bűnös várost erőszakkal megszüntették, a brit és a kínai kormány közös döntése következtében, ma egy park terül el a helyén. 1993 és 1994 között nagyobb részét elpusztították, 1995-ben pedig megnyitották a 31 ezer négyzetméteres Kowloon Walled City Parkot, mely sétaútjaival és kertjeivel az idelátogatók kikapcsolódását szolgálja. A korábbi épületek között a város központjának számító közösségi teret, a Yament, teljes mértékben helyreállították, és a déli kapu maradványait is megőrizték.”
Forrás: http://www.erdekesvilag.hu/kowloon-walled-city-a-bunos-varos http://greggirard.com/work/kowloon-walled-city--13
